Az önálló tevékenységet kezdő magánszemély adózásának alapvető szabályai
Ki az önálló tevékenységet folytató magánszemély?
A személyi jövedelemadó szempontjából önálló tevékenységnek számít minden
olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély olymódon jut
bevételhez, hogy annak költségeit ő viseli, a tevékenység végzéséért és
eredményéért ő felelős, és amely nem tartozik a nem önálló tevékenység
körébe.
Nem számít önálló tevékenységnek a munkaviszonyban, társas vállalkozás
tagsági jogviszonyában, vagy országgyűlési, illetve helyi önkormányzati
képviselői jogviszonyban végzett tevékenység, továbbá a jogszabály alapján
választott tisztségviselő, valamint a segítő családtag tevékenysége. Ha
tehát valaki ilyen jogviszonyon kívül, önállóan folytat jövedelemszerző
tevékenységet, akkor önálló tevékenységet folytató magánszemélynek minősül.
Az önálló tevékenység körébe tartozik különösen: a megbízásos jogviszony
alapján végzett munka, a választott könyvvizsgáló tevékenysége, a szellemi
tevékenység, a bérbeadás (ingatlan esetében - ha az nem termőföld - a
magánszemély választása szerint), a gazdasági társaság magánszemély tagja
által külön szerződés szerint teljesített mellékszolgáltatás (ha a költségeket
nem a társaság, hanem a tag viseli), a mezőgazdasági őstermelői tevékenység
(ideértve a családi gazdálkodást is) és az egyéni vállalkozói tevékenység.
vissza a lap tetejére
Milyen formában végezhető az önálló tevékenység?
A magánszemély az önálló tevékenységet kétféle formában folytathatja.
Az egyik formája az egyéni vállalkozás, de önálló tevékenység egyéni vállalkozáson
kívül is folytatható, ha azt jogszabály előírása nem zárja ki.
vissza a lap tetejére
Az egyéni vállalkozói tevékenység
Az egyéni vállalkozásról a módosított 1990. évi V. törvény rendelkezik,
amely szabályozza a vállalkozás létrehozásának, működésének és megszűnésének
feltételeit. A személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995.
évi CXVII. törvény (Szja törvény) alkalmazásában egyéni vállalkozónak
minősül a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély az igazolványban
feltüntetett vállalkozói tevékenysége tekintetében, a közjegyző, a törvényben
szabályozott közjegyzői tevékenysége tekintetében (kivéve ha közjegyzői
iroda tagja), az önálló bírósági végrehajtó, az egyéni szabadalmi ügyvivő,
az egyéni ügyvéd, a magán-állatorvos, a gyógyszerész, a falugondnok, a
tanyagondnok, a szociális szolgáltatást nyújtó magánszemély, valamint
az egyénileg tevékenykedő európai közösségi jogász az ügyvédekről szóló
törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében.
Egyéni vállalkozó az a belföldi természetes személy lehet, aki cselekvőképes,
állandó lakhelye van, és nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából.
A vállalkozói igazolványt a vállalkozó telephelye szerint illetékes okmányiroda
állítja ki.
A természetes személy csak egy egyéni vállalkozást alapíthat, és egyidejűleg
nem lehet gazdasági társaságnak korlátlan felelős tagja.
vissza a lap tetejére
Az adóhatósági nyilvántartásba vétel
Az adóhatóság az adóköteles bevételszerző tevékenységet folytató magánszemélyt
a bejelentése alapján veszi nyilvántartásba.
Ha a magánszemély tevékenysége egyéni vállalkozói igazolványhoz kötött,
úgy a székhelye és tevékenységi köre szerint hatáskörrel és illetékességgel
rendelkező, a körzetközponti feladatokat ellátó települési (fővárosi,
kerületi) önkormányzat jegyzőjét, illetve az okmányirodát kell megkeresnie,
ahol a vállalkozói igazolvány kiadása iránti kérelemmel egyidejűleg kéri
az adószám (szükség esetén adóazonosító jel) megállapítását is.
Az egyéni vállalkozást folytatni akaró magánszemély a jegyzőhöz (okmányirodához)
benyújtott - kitöltött - nyomtatványon teljesíti az APEH felé a bejelentkezési
kötelezettségét. E bejelentési lapon lehet nyilatkozni többek között az
átalányadó választását, valamint az általános forgalmi adó kötelezettségről
is.
A vállalkozói igazolvány tartalmazza többek között az egyéni vállalkozó
természetes azonosító adatait, valamint székhelyét, telephelyét, tevékenysége(i)
megnevezését, illetve tevékenységi körét, továbbá az adószámát. A vállalkozói
igazolvány kézhezvételétől számított 15 napon belül az arra rendszeresített
nyomtatványon be kell jelenteni a telephely szerint illetékes megyei (fővárosi)
APEH igazgatósághoz a könyvvezetés módját, az iratok őrzési helyét, ha
az nem azonos az adózó székhelyével vagy lakóhelyével.
A bankszámla-nyitásra kötelezett adózónak legalább egy belföldi pénzforgalmi
bankszámlával kell rendelkeznie.
Nem kötelező bankszámlát nyitnia annak, aki nem folytat általános forgalmi
adóköteles tevékenységet.
Abban az esetben, ha a magánszemély vállalkozói igazolványhoz nem kötött
gazdasági tevékenységet folytat, egyéni vállalkozóként (pl. egyéni ügyvéd,
magánállatorvos, közjegyző), vagy vállalkozói igazolvány nélkül önálló
tevékenységet folytat (pl. bérbeadó, magánóraadó), az adóhatóságnál kap
adószámot. Ilyenkor a tevékenység megkezdése előtt kell az erre a célra
szolgáló nyomtatványon írásban teljesíteni abejelentési kötelezettséget
az adóhatóság felé. A bejelentés alapján az adóhatóság adószámot (EU-tagállamban
illetőséggel bíró adóalanynyal kereskedelmi kapcsolatot tartók esetében
közösségi adószámot) állapít meg a magánszemély részére. Amikor az adóhatóság
az adózót nyilvántartásba veszi, erről őt értesíti, és egyben tájékoztatja
valamennyi nyilvántartásban szereplő adatáról is. Az adószám az adóalany
azonosítására szolgál, ezért azt minden, az adózással összefüggő iraton
fel kell tüntetni és közölni kell mindazokkal a kifizetőkkel, akik (amelyek)
a magánszemély részére kifizetést teljesítenek.
Az önálló tevékenység sokféle lehet, ezek tételes felsorolására e tájékoztató
keretében nem vállalkozhatunk. Erre nincs is szükség, mert - néhány kivételtől
eltekintve - valamennyi önálló tevékenységre, az ebből származó jövedelem
meghatározására, valamint az ezzel kapcsolatos adókötelezettségre azonos
szabályokat kell alkalmazni.
vissza a lap tetejére
A jövedelem meghatározása
Az önálló tevékenységet folytató magánszemélynek a jövedelme megállapítását
illetően választási lehetősége van. A tevékenységből származó jövedelmet
egyrészt tételes, számlák (bizonylatok) alapján történő költségelszámolással,
másrészt - az egyéni vállalkozó kivételével - a bevétel 90%-ában lehet
meghatározni.
Fontos tudnivaló, hogy e választási lehetőség egyben kötelezettséget is
jelent, ugyanis bármelyik jövedelemmegállapítási módszert választja, azt
kell alkalmaznia valamennyi önálló tevékenységéből származó jövedelme
megállapítására, kivéve az egyéni vállalkozói jövedelmét.
Példa a jövedelem kiszámítására, számlák alapján történő költségelszámolással:
| Bevétel: |
|
|
800000 Ft |
| Költségek: |
|
|
|
| |
utazási költség |
30000 Ft |
|
| |
anyagvásárlás |
120000 Ft |
|
| |
postaköltség |
8000 Ft |
|
| |
munkaeszközök |
|
|
| |
vásárlása |
60000 Ft |
|
| |
Összesen |
218000 Ft |
|
| |
|
|
-218000 Ft |
| Jövedelem: |
|
|
582000 Ft |
Vannak olyan tevékenységek, amelyekre, illetőleg az ezekből származó jövedelmekre
külön szabályok vonatkoznak.
Ilyen jövedelemfajták:
- az egyéni vállalkozásból,
- a szellemi alkotásból,
- a mezőgazdasági őstermelésből,
- az ingatlan-bérbeadásból,
- az egyes kis összegű kifizetésekből,
- az erdő véghasználattal érintett faállomány értékesítéséből származó
jövedelmek.
A következőkben az előzőekre vonatkozó, az általánostól eltérő szabályokat
ismertetjük.
vissza a lap tetejére
Egyéni vállalkozásból származó jövedelem
(A részletes szabályok az egyéni vállalkozók adózásának alapvető szabályairól
szóló 2. sz., az eva adóalanyokra vonatkozó szabályok pedig a 21. sz.
tájékoztató füzetben találhatók.)
Az egyéni vállalkozónál önálló tevékenységből származó jövedelemnek csak
a vállalkozói kivétet lehet tekinteni, amellyel szemben semmilyen költség
vagy levonás nem érvényesíthető, így a 90%-os jövedelemszámításra vonatkozó
rendelkezés az egyéni vállalkozásból származó jövedelmet nem érinti.
A nem eva-adóalany egyéni vállalkozó a jövedelmét a vállalkozói bevételből
a vállalkozói költségek levonásával határozza meg. A bevétel és a költségek
elszámolásával kapcsolatos szabályokat az Szja törvény 49/B. §-a és a
4., 10., 11. számú melléklete tartalmazza.
A bevételek és az elszámolható költségek tekintetében a főfoglalkozású
vagy kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozókra azonos szabályok
vonatkoznak. A 2005. évre átalányadózást választók az Szja törvény 53.
§-ában meghatározott költséghányaddal számított bevételrészt tekinthetik
jövedelemnek, amelyet a más típusú jövedelmekkel nem kell összevonni.
Az átalányadózás választása esetén az egyes tevékenységeket illetően eltérő
a költséghányad mértéke.
Általános szabályként bevételnek kell tekinteni a vállalkozói tevékenységgel
(termék-előállítással, szolgáltatással) összefüggésben az adott évben
megszerzett vagyoni értéket, így például a készpénzt, jóváírást, természetben
kapott ellenértéket stb.
Az adóévben keletkezett összes bevételt csökkenteni lehet több, a Szja
törvény 49/B. § (6) bekezdésében meghatározott módon, beruházással, foglalkoztatással,
kutatással-fejlesztéssel (K+F) összefüggő kedvezménnyel, illetőleg növelni
kell a 49/B. § (5) bekezdése szerint meghatározott esetben.
A költségek között a vállalkozói kivét, a bevétel megszerzésével közvetlenül
összefüggő kiadások, a tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenési
leírása számolható el. Az egyéni vállalkozó a tevékenységének megkezdése
előtt - legfeljebb három évvel korábban - beszerzett és utóbb a tevékenység
végzése során felhasznált anyag- és árukészlet beszerzésére fordított
kiadásait, valamint a tevékenység megkezdéséhez szükséges egyéb kiadásait
a kezdés évében költségként elszámolhatja, illetőleg a tárgyi eszközök
és nem anyagi javak esetében az értékcsökkenési leírás elszámolását megkezdheti,
ha ezek beszerzési árát korábban költségként nem számolta el.
Ha a felmerült költségek a bevételeket meghaladják, akkor a veszteséget
a következő adóév(ek) bevételeivel szemben lehet elszámolni, a vállalkozó
döntése szerinti ütemben (elhatárolt veszteség).
Az egyéni vállalkozó a 2004. évben és az azt követő években keletkezett
veszteségének összegét korlátlan ideig elhatárolhatja. A kezdés évét követő
negyedik adóévben, és az azt követő adóévekben a keletkezett veszteség
az adóhatóság engedélye alapján határolható el, ha a vállalkozói bevétel
nem éri el az elszámolt költség 50%-át, vagy a vállalkozó a tevékenysége
alapján a megelőző két évben is veszteséget határolt el.
A vállalkozói személyi jövedelemadó mértéke 16%, mely a törvényben meghatározott
adókedvezményekkel csökkenthető.
A vállalkozói osztalékalap az adózás utáni vállalkozói jövedelemből a
törvényben meghatározott növelő és csökkentő tételek figyelembevételével
állapítható meg.
A vállalkozói osztalékalap azon része után, amely nem haladja meg a vállalkozói
kivét 30%-át, az egyéni vállalkozó 25% adót fizet, az azt meghaladó rész
után 35%-ot.
Az egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelem szerinti adózás helyett -
a törvényben meghatározott feltételek megléte esetén - átalányadózást
választhat.
vissza a lap tetejére
Szellemi alkotásból származó jövedelem
A személyi jövedelemadó szempontjából az a magánszemély minősül szellemi
tevékenységet folytatónak, akinek eredeti jogosultként olyan önálló tevékenységből
származik jövedelme, amelynek eredményeként szabadalmi oltalom tárgya,
valamint szerzői jogi védelem alá tartozó alkotás jön létre, vagy azt
egyébként a szerzői jogról szóló törvény védelemben részesíti.
A szellemi tevékenységek jövedelmét tételes költségelszámolással vagy
a bevétel 90%-ában lehet megállapítani és annak 25%-ával, legfeljebb 50
ezer forinttal csökkenteni lehet az összjövedelem alapján kiszámított
adót, ha a magánszemély nem esik a Szja törvény 44. §-ában meghatározott
korlátozás alá.
vissza a lap tetejére
Mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem
Mezőgazdasági őstermelőnek az az őstermelői igazolvánnyal rendelkező,
16. életévét betöltött magánszemély minősül, aki saját gazdaságában a
törvényben felsorolt termékeket állítja elő, és e tevékenységét nem egyéni
vállalkozóként, hanem őstermelői igazolvány birtokában végzi, valamint
az őstermelői tevékenységük tekintetében a regisztrált mezőgazdasági termelők,
a családi gazdálkodók és közreműködő családtagjaik is ide tartoznak. (A
mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó részletes szabályokat a 10. számú,
tájékoztató füzet tartalmazza.)
vissza a lap tetejére
Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem
A Szja törvény külön rendelkezése (74/A. §) alapján a lakás önkormányzatnak
meghatározott feltételekkel történő bérbeadása esetén a bérleti díj adója
nulla százalék. Ugyancsak külön rendelkezés szerint adómentes a termőföld
haszonbérbeadásából származó bérleti díj, ha a haszonbérbeadás legalább
5 évre történik [74. §(2) és (5) bekezdés].
Az előző eseteken kívül az ingatlan bérbeadásából származó bevétel egészét
jövedelemnek kell tekinteni, amely után az adó 25 százalék. A bevétel
része a kapott költségtérítés is. Nem kell ezt a rendelkezést alkalmazni,
ha e tevékenységét a magánszemély egyéni vállalkozóként végzi, vagy ha
a fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély a tételes átalányadózást
választotta. Nem kell alkalmazni a falusi vendégfogadás esetében sem ezt
az előírást mindaddig, amíg a falusi vendéglátás bevétele a 800 ezer forintot
nem haladja meg. (Ha meghaladja, úgy a falusi vendégfogadás egész összege
adókötelessé válik, de abból csak a szállásadás bevételére vonatkozik
a 25% forrásadó.) E szabályok alkalmazása helyett, a magánszemély választhatja
azt is, hogy az összevont adóalap részeként az önálló tevékenységre vonatkozó
adózási szabályok (tételes költségelszámolás vagy 90%-os jövedelemhányad)
alkalmazásával adózik a kétféle díj után. Ez a választás kötelezően legalább
négy egymást követő adóévre szól.
A bérbeadás egyéni vállalkozás keretében is végezhető. A tételes költségelszámolást
alkalmazó egyéni vállalkozó a költségek között a bérbeadott építmény beszerzési
árát (idő és terület arányában) is elszámolhatja - feltéve, hogy erre
jogosult - 2 százalékos évenkénti értékcsökkenési leírás útján.
Külön szabály érvényesül a szálláshely-szolgáltató és fizetővendéglátó
tevékenységet folytató magánszemélyekre (56/A. §).
Külföldi ingatlan bérbeadása esetén az ingatlan fekvése szerinti állammal
megkötött, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény rendelkezései
az irányadóak. Ha az ingatlan fekvése szerinti állammal nincs hatályos
egyezményünk a kettős adózás elkerüléséről, akkor az ingatlan bérbeadásából,
haszonbérbe adásából származó jövedelem önálló tevékenységből származó
jövedelemnek minősül.
vissza a lap tetejére
Kis összegű kifizetésekből származó jövedelem
Az önálló tevékenység keretében egy szerződés alapján kapott 15 000 forint
alatti bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni, amelyet 38%-os személyi
jövedelemadó terhel. A magánszemély azonban az ilyen bevétele tekintetében
választhatja a jövedelem-összevonást. Ez azt jelenti, hogy az ilyen kifizetésből
származó bevételét - ha az valamilyen önálló tevékenység ellenértéke -
önálló tevékenység bevételeként kezelheti és a kifizetés jövedelemtartalmát
az adott tevékenységből származó jövedelmekre vonatkozó szabályok szerint
állapíthatja meg. Az összevonás szándékát a kifizetés alkalmával írásban
kell közölni a kifizetővel. A kis összegű kifizetésekre vonatkozó adózási
szabályokat nem alkalmazhatja az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági
őstermelő e tevékenysége ellenértékeként kifizetett összeg esetében [73.§(1)-(3)bek.].
vissza a lap tetejére
Nyilvántartási kötelezettség
Az önálló tevékenységet végző magánszemélynek alapnyilvántartást és
részletező nyilvántartásokat kell vezetnie. (Szjatv. 5. sz. melléklet).
Alapnyilvántartások: naplófőkönyv, pénztárkönyv, bevételi és költségnyilvántartás,
bevételi nyilvántartás, értékesítési betétlap.
Alapnyilvántartást kell vezetnie az egyéni vállalkozónak és a mezőgazdasági
őstermelőnek. Más önálló tevékenység tekintetében csak akkor kell alapnyilvántartást
vezetni, ha a magánszemély a tevékenységéből származó bevétellel szemben
költséget számol el vagy nem (csak) kifizetőtől szerez ilyen bevételt.
Az alapnyilvántartás típusát adóévente kell meghatározni.
Az alapnyilvántartás-vezetési kötelezettségét a magánszemély - választása
szerint, bármely más alapnyilvántartás helyett - naplófőkönyv vezetésével
is teljesítheti.
Pénztárkönyvet kell vezetnie annak az önálló tevékenységet folytató magánszemélynek,
aki egyszerűbb adattartalmú nyilvántartást (bevételi és költségnyilvántartást,
bevételi nyilvántartást, értékesítési betétlapot) nem vezethet (pl. mert
a tevékenységére vonatkozóan áfa-levonási jogot érvényesít) vagy nem választja
a vezetésüket.
Bevételi és költségnyilvántartást vezethet az önálló tevékenységet végző
magánszemély, ha a jövedelmét tételes költségelszámolással állapítja meg,
áfa levonására nem jogosult (vagy e jogát nem érvényesíti) és a helyi
iparűzési adó alanyaként állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén
egyszerűsítve határozza meg az adó alapját.
Bevételi nyilvántartást vezethet az az önálló tevékenységet folytató
magánszemély, aki az önálló tevékenységből származó jövedelmét a bevételből
az Szja törvényben meghatározott költséghányad vagy jövedelemhányad
alkalmazásával számolja el (egyéni vállalkozóként vállalkozói jövedelem
szerinti adózást nem alkalmaz), áfa levonására nem jogosult (vagy e
jogát nem érvényesíti) és a helyi iparűzési adó alanyaként állandó jellegű
iparűzési tevékenység esetén egyszerűsítve határozza meg az adó alapját.
A mezőgazdasági őstermelő az őstermelői tevékenységének bevétele tekintetében
az alapnyilvántartás-vezetési kötelezettségét az őstermelői igazolvány
részét képező értékesítési betétlap vezetésével is teljesítheti.
Részletező nyilvántartások
Az önálló tevékenységet végző magánszemélynek a részletező nyilvántartások
közül csak azokat kell vezetnie, amelyek az adóköteles jövedelme megállapításához
szükségesek. Ilyenek például a saját gépkocsihasználattal kapcsolatos
költségelszámolás esetén az útnyilvántartás, alkalmazottak foglalkoztatása
esetén a munkabérek és munkadíjak elszámolásáról készült nyilvántartás
stb.
vissza a lap tetejére
Adóelőleg-fizetési kötelezettség
Az adóelőleg megállapítására és fizetésére vonatkozó szabályokról a
15. számú füzetben olvashat részletes tájékoztatást.
|
